Irány lubickolni!

Belebújtam a fürdőnacimba, a vállamra csaptam a törülközőmet és célba vettem a fürdőrészleget.

A liftbe belépve eszembe jutott, ahogy Bence említette, ha szeretnék, szauna lepedőt is kapok. Csak kérnem kell a recepción. Így is tettem. Egy újabb mosolygós arc fogadott a pult mögött:

- Szia, Aurél! Örülök, hogy látlak. Miben segíthetek?

- Szia, Anett! Szeretnék kérni egy szauna lepedőt, mert lubickolni vágyom!

- Kérésed számomra parancs, máris hozom.

Ugyanazzal a mosollyal és lendülettel meg is kaptam a kendőt… akarom mondani lepedőt. Illedelmesen megköszöntem, azt is a vállamra hajítottam és elindultam a huncut sötétség folyosóján. Hasonló remegés fogott el, mint amikor átvettem a várva várt szobámat. Már minden porcikám a vizet várja!

Ahogy belépek az ajtón, csak a víz csobogása hallatszik. Hmm… ez nem is csobogás, hanem a buborék áradat zubogása. Mintha az erdő legmélyén lennék, a kedvenc forrásom mellett.  Inni ugyan nem lehet belőle, de már a hangja miatt érzem úgy, hogy minél hamarabb ki kell, hogy próbáljam. Nocsak, itt a jakuzzi medence. A hőfoka kellemes, de nem túl meleg.  A lemenő nap fénye csak úgy cikázik a buborékok által megemelkedett víz színén. Hmm… mennyei ez a dögöny a hátamnak!

Jó néhány perc után tova lettek a buborékok. Biztos, nekik is kell egy kis pihenő, hogy újra a vendégek kedvében tudjanak járni, ha a masszázs elemekre vágynak. Addig áthuppanok az úszómedencébe, hogy lehűtsem magam. Ez a víz már egy picit hűvösebb. Mint a forrás vize: kellemesen frissítő. Úszom egyet! Remélem, nem pancsolom ki az összes vizet a mederből.

Már eléggé ellazítottam magam, megyek hát, lekukkantok az alagsori részbe szaunázni egyet. A lépcsőn, lassan lépkedve lefelé, egyre sötétebb helyiségben találom magam. Megnyugtató csend uralkodik itt.  Virágok a falon, pihenő ágyak mindenhol.  A díszítő elemekkel szemközti falon nagy barna, átlátszó üveggel elzárt odú található. Nagyon meleg árad innen. Hát persze, ez a finn szauna! Be is húzódom 15 percre, hogy ez a meleg átjárja minden elernyedt porcikámat. 

A szaunázás végeztével gyorsan lehűtöm magam a zuhany alatt, nehogy a meleg hevében valami furcsaság történjen velem. Tusolás közben figyelmes lettem egy másik, sokkal kisebb helyiségre. Hasonlít a finn szauna odújára: ugyanolyan barna, átlátszó üveges ajtaja van...

Két szauna lenne?  Egy ismerős, kedves arc pont a segítségemre akad, meg is kérdezem tőle:

- Szia, Csenge! Lehet egy kérdésem?

- Szia, Aurél! Persze, akár kettő is.

- Meg tudnád nekem mondani, hogy ez a helyiség milyen szolgáltatást tud nyújtani nekem?

- Ez az infra kabinunk. Ez is szauna, de mégis más. A finn szaunától eltérően, itt nem a levegő melegszik fel és, ezáltal a testünk, hanem közvetlenül a bőrünk alatti szövetek, ezért jóval alacsonyabb hőmérsékleten is megizzasztja a felhasználóját, körülbelül 45 és 60 fok között üzemel.

- Így már értem. Jól látom, hogy ez kisebb férőhelyes, mint a másik?

- Igen, ez jóval kisebb. Ide maximum 3 vendég fér be.

- Ohh… akkor az én pocakom egyedül elfoglalná a másik két vendég helyét is. Inkább kihagyom most ezt az élvezetet. Nagyon szépen köszönöm az információt!

- Igazán nincs mit, máskor is!

Ezzel kettéválnak az útjaink Csengével. Azonban, egy rövid pillanat alatt végig futott rajtam az a gondolat: ha már így el vagyok lazítva, az erdei botorkálások okozta görcseimet is ki kellene kúráltatni. Pillanatok alatt utána szóltam ennek a bájos hölgynek:

- Csenge! Van még mára szabad időpontod?

- Mára már sajnos betelt minden szabad helyem. Viszont holnapra nagyon szívesen nézek neked. Gyere, és a recepción egyeztetünk egyet!

Szinte karöltve, örömteli csevegés közepette felbattyogtunk Anetthez a recepcióra és holnapra kaptam egy kellemes masszázsra időpontot.

Tartsatok velem oda is! Ezt a páratlan élményt kár lenne kihagyni!