Egy lélegzetet a bükkfák öleléséből.
Ez az, amit a Bükk-vidék kérés nélkül ad minden alkalommal, mikor utad az Északi - középhegység felé visz. Nagy területen elnyúló vad, háborítatlan természet.
A Diósgyőri vár, amely a Szinva-patak völgyében magasodó sziklás dombra épült, már a honfoglaláskor is ismert helyszín volt. A 13. századi Anonymus, az ismert Névtelen krónikás, feljegyezte, hogy ezen a helyen állt egy földvár, amelyet feltehetően a tatárjárás során, 1241 körül romboltak le. A vár helyét IV. Béla király a tatárjárás után Ernye bánnak adományozta, akinek a fia, István nádor, építette meg az első ovális alakú, két kerek tornyos kővárat.
Diósgyőr vára a fénypontján a középkorban járt, amikor Nagy Lajos, a "Lovagkirály" (1325-1382) birtokba vette. 1364-ben jelentős területeket csatolt a várhoz, és egy pompás gótikus stílusú vár kastélyt építtetett itáliai és dél-francia minták alapján. A vár négy hatalmas, szinte bevehetetlen tornyot, vizesárokat, emeletes lakosztályokat, és a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermét foglalta magában, ezzel az ország egyik leggyönyörűbb erődítményévé vált.
Diósgyőr a magyar-lengyel perszonálunió idején királyi székhelyként vált kiemelkedővé, és Nagy Lajos király rendszeresen időzött itt, gyakran édesanyjával és feleségével. Fontos politikai események, mint például a turini béke 1381-ben, itt zajlottak, és a várnál tartott vadászatok is ebben az időszakban érték el fénykorukat.
A király halála után a vár a királynék birtokába került és egészen a mohácsi vész (1526) idejéig hat királyné, köztük Mátyás király felesége, Beatrix is itt tartózkodott, emiatt a vár a "királynék jegyruhájának" is nevezett hely lett. Mátyás és Beatrix idejében a vár reneszánsz stílusban gazdagodott, és az utolsó királyné, Habsburg Mária, II. Lajos felesége volt a vár utolsó királyi birtokosa.
A mohácsi csatát követően a vár zálogba került, és Balassa Zsigmond idején még folytak erődítési munkálatok, de ezután elkezdődött a hosszú pusztulási időszak. A 19. századi képek már romokat ábrázolnak, de a környék természeti szépsége változatlan maradt. Petőfi Sándor itt írta meg "Alkony" című versét.
Az újjáépítési munkálatok 1962-ben kezdődtek Czeglédy Ilona régész vezetésével, és 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred projekt keretében újult meg a vár. A cél az volt, hogy a vár történetét, az itt történt eseményeket és az uralkodók sorsát bemutassa. A projekt része volt a Lovagi Tornák Tere és a Vásártér kialakítása, valamint a lillafüredi függőkert felújítása is. A vár 2014-ben nyílt meg újra a látogatók előtt, és ma már korhű berendezésekkel, jelmezes animátorokkal, történelmi játékokkal, és modern eszközökkel várja az időutazásra vágyókat.
A Diósgyőri vár látogatása nem csak a történelem szerelmeseinek nyújt felejthetetlen élményt, hanem mindenki számára, aki szereti a gyönyörű építészetet és a lenyűgöző természeti környezetet.
A vár felfedezése után ne hagyja ki Miskolc többi látnivalóját sem, fedezze fel a város pezsgő kulturális életét.
Hogy tökéletes legyen a Miskolci tartózkodás szálljon meg nálunk, hiszen a Hotel Aurora tökéletes kiindulásipont a város és környéke felfedezéséhez. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy elmerüljön Miskolc történelmi varázsában.
Egy lélegzetet a bükkfák öleléséből.
Ez az, amit a Bükk-vidék kérés nélkül ad minden alkalommal, mikor utad az Északi - középhegység felé visz. Nagy területen elnyúló vad, háborítatlan természet.
Töltse a karácsonyt családias hangulatban, ahol édességsarokkal, szaunaszeánszokkal és egy welcome drinkkel (forralt bor vagy forró csoki) várjuk vendégeinket!
További karácsonyi programjaink:
Ünnepelje az újévet velünk, ahol családias hangulat, felhőtlen szórakozás és wellness pihenés várja!
Korlátlan wellness használattal, szaunaszeánszokkal és masszázsajánlatokkal várjuk!
Ünnepeld a telet varázslatos élményekkel a Hotel Aurorában! A hideg napok meghittsége és a karácsonyi hangulat melege különleges programokkal várja az egész családot.
Fedezd fel a téli hónapok varázsát, és engedd, hogy a Hotel Aurora gondoskodjon a felejthetetlen pillanatokról!